11
24
2012
--

Tom Hamilton interjú

A The Columbus Dispatch beszélgetése Tom Hamilton-nal:

Mi az, ami visszacsábított benneteket a stúdióba ennyi év után?

Pár éve kis híján gallyra ment a banda. Félbe kellett hagynunk egy turnét. Steven leesett a színpadról és csúnyán megsérült. Annak az évnek a hátralévő része kész katasztrófa volt. Olyan közel álltunk a feloszláshoz, mint még soha. Mikor végre sikerült túljutnunk ezen az egészen, az felért egy újjászületéssel. Mind az öten egy hullámhosszra kerültünk Jack Douglas producerrel. A producer személye nagyon fontos, olyan ő, mint az edző a fociban - ő biztosítja a zökkenőmentes munka feltételeit, ő felel azért, hogy egyetlen jó ötlet se sikkadjon el. Ha meghallgatod a lemezt, egyfajta keverékét fogod hallani a közelmúltra jellemző daloknak és a korai albumok hangulatának.

Steven és Joe milyen viszonyban vannak mostanában?

Köztük állandó a feszültség. De már hozzászoktunk, jól boldogulunk vele. Bajtársias a hangulat. Mind meg akarjuk mutatni a közönségnek, mit tanultunk az évek során.

A lemezen szerepel Carrie Underwood és - többek között - Johnny Depp is. Erről mit tudnál elmondani?

A Can't Stop Lovin' You című dalt némi country ízzel írtuk meg. Steven titokban megszervezte, hogy Carrie eljöjjön a stúdióba és énekeljen benne. Nem ellenkeztünk, de kicsit ideges voltam emiatt. Azt akartam, hogy az emberek rockalbumként tekintsenek az anyagra. De szerintem remekül színesíti a lemezt. Sokszor előfordul, hogy akit éppen vendégül látunk a stúdióban, bevonjuk egy-egy dalba. Tavaly nyáron Depp is benézett hozzánk. Azt mondjuk nem tudom, felismerhető-e a hangja a Freedom Fighter-ben.

Mi magyarázza a Boston-i gyökereiteket? Ugyanez a zenekar lennétek akkor is, ha például St. Louis-ban alakultok meg?

Tinédzserként egy New London nevű kisvárosban éltem Új-Hampshire-ben. Nyaranta egy rakás srác fordult meg nálunk New York-ból és Boston-ból, és magukkal hoztak egy rakás új lemezt. Joe és én minden nyarat végigzenéltünk. Azért akartunk Boston-ba költözni, mert az volt a legközelebbi nagyváros. Steven úgy döntött, velünk tart. Ő már akkoriban is híresnek számított. Boston mágnesként vonzott minket. Nem tudom, létezne-e egyáltalán az Aerosmith, ha nem ott találkozunk.

Milyen érzés új helyeken fellépni - a Közel-Keleten például?

Az csodálatos volt. Dubai és Abu-Dzabi igazi nemzetközi nagyvárosok. Az ottani közönségünk legnagyobb része Európából és a világ többi részéből érkezett. Mikor először jártunk Dubai-ban, épp a hotelszobámban ültem a 12. emeleten és hirtelen énekszót hallottam a közeli mecsetből. Az imám hívta az embereket imádkozni. Fogtam a basszusgitárom és megpróbáltam együtt játszani az énekszóval, rájönni, milyen hangszínben szól. Érdekes pillanat volt. Onnan aztán az indiai Bangalore-ba utaztunk tovább. Nagyon izgatott volt mindenki, hogy egy hatalmas rock show érkezett a városba.

Minek köszönhető, hogy az Aerosmith még mindig teljes gőzzel halad?

Annak, hogy ugyanaz az érzés jár át minket, mint a kezdetekben. Nagyon szomjaztunk a sikerre. Mindig is közönség előtt akartunk játszani. Önmagunkban is képesek vagyunk bizonyos dolgokra, de azt semmi sem képes felülmúlni, mikor mi öten együtt állunk a színpadon. Nem tudom, mit hoz a jövő, meddig tartunk ki, meddig bírjuk még elviselni egymást. Még a zűrös közelmúltban is észrevettük, mennyi ember szeretne hallani minket élőben. Mikor ez tudatosul benned, minden más kiürül a fejedből.

Írta: joeperry | Tags: Címkék: interjú tom hamilton
| |

A bejegyzés trackback címe:

http://aerosmith.blog.hu/api/trackback/id/tr374923160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Blog.hu Sablonok (Népkert Kft.)