A kissé erőtlen Atlantai visszatérés után tegnap este Houston-ban játszottak a srácok, méghozzá a beszámolók szerint sokkal jobb formában, mint szerda este. A setlist nem sokat változott, de ezúttal nem volt szükség rövidítésre. Úgy látszik, a Toys In The Attic blokk a múlté, legalábbis egyelőre. Kicsit sajnálom, mert jó ötlet volt, de talán tényleg nem egy fiatalabb közönséget megcélzó Guitar Hero turné a legalkalmasabb erre.

Aerosmith - Houston 2009.07.17

Eat The Rich
Falling In Love (Is Hard On The Knees)
Rag Doll
Dream On
Back In The Saddle
Walkin' The Dog
Janie's Got A Gun
Last Child
Combination
Stop Messin' Around
Love In An Elevator
Cryin'
Livin' On The Edge
Sweet Emotion
Walk This Way
Ráadás:
Joe Perry gitárszóló
Train Kept A Rollin'

Egy kissé negatív, de részletes koncertbeszámoló a hivatalos fórumról:

Eat The Rich - Már a kezdés előtt nyilvánvaló volt, hogy Tyler ma nem fog korán lelépni. A függöny széthúzása előtt jól látszott az árnyéka, ahogy dühösen nyaggatja Perry-t valamiféle tánc kedvéért. Joe odébblökte, épp a függöny széthúzása előtt.

Falling In Love - Semmi különös, hogy őszinte legyek. A közönség állva nézte, de nem igazán élte bele magát.

Rag Doll - Ez gyorsan felrázott mindenkit. Nem érdekel, mások mit mondanak, szerintem jó ötlet volt betenni a setlist-be. Így a Best Of rajongók is megkapják, amit várnak.

Dream On - Tyler-nek semmi gondja nem volt a dallal. Ebből is látszott, hogy ezúttal jó formában van.

Back In The Saddle - A vége felé Tyler odaugrott Kramer mögé, és eltakarta a szemeit a mikrofonjáról lógó rongyokkal, hátha elhibázza az ütemet. Nem jött be. Amikor elvette onnan, Joey csak játszott tovább... lehúnyt szemmel... teli szájjal vigyorogva.

Walkin' The Dog - A közönség ülve nézte. Csak a keményvonalas rajongók csápoltak.

Janie's Got A Gun - A tömeg megint megmutatta, hogy vevő a slágerekre (tuti Tyler egója miatt került be). Nekem személy szerint nem hiányzott.

Last Child - Brad csúcsformában. De komolyan. Brad kirobbanóan játszott egész este... na nem szó szerint.

Combination - Talán én vagyok az egyetlen, akinek ilyen formában majdhogynem jobban tetszik a nóta, mint a lemezen. Szerintem Joe remek volt. Imádtam, hogy a végén Tyler együtt dobolt Kramer-rel. Nagyon laza.

Stop Messin' Around - Megint? A közönség nem volt vevő rá egész addig, míg Steven be nem lépett a szájharmónikával. Egyébként Tyler használta ugyan az elhíresült bárszéket a dalhoz, de csak arra, hogy ráhasalva úszást imitáljon. Tuti rendbejött a lába.

Love In An Elevator - A szokásos.

Cryin' - Nagyon unom már. De a tömeg imádja.

Livin' On The Edge - Ezt meg halál komolyan unom. De a közönség nem.

Sweet Emotion - Tyler mókázik kicsit David Hull-lal. Közli velünk, hogy "Tom Hamilton kis szünetet tart, de hamarosan visszatér." Nem tudom, ezt jó hírnek vegyem-e vagy csak optimizmusnak.

Walk This Way - A kedvencem az ebben a dalban, ahogy a végén mindenki együtt  lengeti a karját. Szép látvány.

Joe Perry szóló / Train Kept A Rollin' - A közönség nem szereti, ha csak egy dal a ráadás. Zárásnak remek a nóta, de mindenki várta a másodikat.

Steven egész este tele volt energiával, egyszer sem tévesztett. Persze kicsit lassan mozgott és pihentette a hangját Joe két száma alatt, de végig a színpadon maradt. Gondolom, az egója nem engedte lemenni. Csak azt nem értem, mi a franc volt Atlantában. Kár, hogy nem egy ilyen bulival tértek vissza.

Végül pedig egy rövid részlet a Rag Doll-ból: