Az LFPress interjúja Joe Perry-vel:

Mesélj a lemezről, milyen a hangzás?

 

Rengeteg dolog van épp folyamatban. Most épp azt a lemezt készülünk befejezni, amin tavaly nyáron kezdtünk el dolgozni. Remélhetőleg a jövő hónapban elkészülünk vele. Nyáron pedig egyértelműen turnézni fogunk. Február-március környékén indul majd a jegyeladás, júniusban a turné. Mindenkiben lobog a tűz, készen állunk.

Nem vitás, hogy megvan benne a régi dalok szelleme. Megpróbáltuk visszahozni. Az emberek folyton ilyen dalokat kérnek tőlünk, dehát nem írhatjuk újra a Mama Kin-t vagy a Same Old Song And Dance-t. Annyit tehetünk, hogy leülünk és nekiállunk ugyanazzal a módszerrel dolgozni, mint annak idején. Ezért kerestük meg producernek Jack Douglas-t és mind közösen dolgoztunk a dalokon. Van egy-két dal, amiben a teljes banda segített nekünk, és Tom és Brad is jegyez egy-egy nótát. Úgyhogy ebből a szemszögből nézve ez sokkal inkább egy korai Aerosmith album. Minden számot együtt, egy helyiségben játszottunk fel. Megtettünk mindent, hogy megidézzük a régi dolgokat. Jelenleg a végső simításokat végezzük a dalokon, próbáljuk megadni nekik, ami még hiányzik. Steven befejezi a szövegeket, aztán jöhetnek a legutolsó mozzanatok.

 

Szóval nem zavarják a munkában az Idol-os kötelezettségei?

 

Egyértelműen szerződés köti bizonyos mennyiségű munkára, de az időbeosztása adott, ezért könnyű alkalmazkodni hozzá. Egy dolog nem megy ebben az időszakban, az pedig a turnézás. De jelenleg nem is tervezzük. Sikerült úgy összeállítanunk a napirendet, hogy működjön. Amíg ő elfoglalt, nekünk bőven marad időnk a dalokon dolgozni.

 

És még Bob Dylan Man Of Peace c. dalát is maradt időd feldolgozni. Mit jelent ő neked?

 

Dylan azóta jelen van, hogy megismertem a rock n' rollt. Egy valódi ikon. A dalai és az, ahogy előadja őket, igazán rendkívüli. Csak egy példa: A legelső dal, amit közönség előtt adtam elő, egy partin történt 14 éves koromban. A bandám neve Chimes Of Freedom volt. És a Mr. Tambourine Man-t énekeltem. Na ennyit jelent ő nekem.

 

Köt valami különleges élmény a Man Of Peace-hez vagy csak épp ezt választottad?

 

Az Infidels az egyik kedvenc Dylan lemezem. Így amikor hívtak a felkéréssel, a Man Of Peace volt az első dal, amit megneveztem. Meg is lepett, hogy még szabad. Annyira passzol ehhez az egész Amnesty International mozgalomhoz. Napjainkban különösen fontos ez a dal. Na jó, nem csak napjainkban. De nyilván az a legfontosabb korszak, amiben épp élünk. Sajnos nem gondolom azonban, hogy túl sok lenne a változás. A jó és rossz harca örök. És a gonoszt mindig nehéz felismerni.

 

Miért az Infidels a kedvenc Dylan albumod?

 

Valahogy minden dala közvetlen üzenet az emberiségnek. A többi Dylan szám közt sok a homályos, mélyebb értelmű darab. De ez a lemez egyértelműen fogalmaz. És annyi mindent mond. Plusz nagyszerű rockalbum is. Dylan csúcsformában van.

 

Kétlem, hogy bárki azt gondolná, hatással volt rád.

 

Tudom, vicces. Az emberek sokmindent nem tudnak rólam. Úgy tűnik, többet kell elárulnom magamról a könyvemben, mint gondoltam. Életrajzi könyvön is dolgozom ugyanis. Elég jól haladok vele. A memóriám meglehetősen jó. Néhány sztorit saját magam írok le, de egy profi szerző is segít összerakni az egészet. A Walk This Way c. könyv mindent az Aerosmith nézőpontjából mutatott be, ez viszont az én szemszögemből ábrázolja majd a valóságot. Nem csak az Aerosmith-t illetően, jóllehet nyilván jókora szelete ez a zenekar az életemnek. De szeretnék minél több élményt beledolgozni.

 

Számíthatunk valami nagyszabásúra?

 

Nem hinném. De több dolog is lesz benne, amin meglepődnek majd az olvasók.