A Noisecreep beszélgetése az Aerosmith turnézenészével, Russ Irwin-nel, melyben az Aerosmith következő kislemeze is szóba kerül:

Ha jártál az elmúlt két évtizedben Aerosmith koncerten, a fenti fickó talán ismerős lehet. Russ Irwin a '90-es évek óta turnézik együtt a zenekarral, billentyűkön és gitáron is játszik, valamint háttérvokálosként segíti Boston rosszfiúit. Kellemes megélhetés, de a New York-i születésű zenész keményen megdolgozott érte.

„Long Island-en nőttem fel, 6 évesen kezdtem dobolni, 8 évesen zongorázni és 12 évesen gitározni" – mesél a Noisecreep-nek bámulatos zenei képzettségéről. „A tinédzser éveimet egy feldolgozás zenekarban töltöttem, akik rengeteg Rush számot játszottak. Rohadtul imádtam őket! A bátyám ismertette meg velem sok más király bandával egyetemben. De nem lettem profi zenész egészen 18 éves koromig, mikor Manhattan-be költöztem és beiratkoztam a New York-i Egyetemre."

Miután néhány évet a belvárosi zenés klubok forgatagában töltött, Irwin lemezszerződést kötött az SBK Records-szal és 1991-ben megjelentette cím nélküli debütáló lemezét a legendés producer, Phil Ramone segítségével: „Csodás volt a közös munka, ugyanis ő dolgozott Billy Joel összes klasszikus lemezén, amiket imádtam. De azt hiszem, a lemezünk valahogy nem illett bele abba a korszakba. Én egy '70-es éveket idéző énekes-dalszerző albumot szerettem volna, amivel ő nem értett egyet."

Jóllehet a korong sikere elmaradt a várakozástól, Irwin nem adta fel a karrierjét és kihasználva tehetségét, egy sor projektben működött közre billentyűsként: „A lemezem megjelenése után évekig játszottam mindenféle zenekarban. A 20-as éveimben nem volt olyan időszak, hogy ne forogtam volna legalább tíz különböző bandában. Bármit elvállaltam, ami segített kifizetni a számlákat és jobb zenésszé válni. Aztán pont a 29. születésnapom előtt megkaptam az Aerosmith koncertet és megváltozott az életem."

Irwin végül megvalósíthatta gyerekkori rock n' roll álmait az Aerosmith oldalán, és ott lesz a zenekar frissen startoló észak-amerikai turnéján is. Emelett társszerzője a banda következő kislemezének, a What Could Have Been Love-nak is: „Ez egy erősen McCartney-stílusú hard rock ballada. Szerintem az emberek imádni fogják."

A hallgatók emelett teljesebb képet kaphatnak Irwin dalszerzői képességeiről vadonatúj szólólemeze, a Get Me Home meghallgatásával is. A tízdalos lemez, melyen az Aerosmith-es Steven Tyler és Brad Whitford mellett a Stone Temple Pilots gitárosa, Dean DeLeo is felbukkan, Irwin régi álmát váltotta valóra: „Korábban rengeteg EP-n és szóló projekten én játszottam fel az összes hangszert, de ezúttal határozottan újítani akartam. Nyitott lettem az újdonságokra, és igyekeztem csak az énekre és a zongorajátékra koncentrálni."

„Dean vendégjátéka igazán megtisztelő volt. A Stone Temple Pilots az egyik kedvenc zenekarom, és mikor pár éve az Aerosmith előtt léptek fel, összehaverkodtunk egymással. A lemezt nagyon old-school módon vettük fel, abban az értelemben legalábbis, hogy minden hangszer élőben szólal meg. Szerintem ezt hallani, még a király hangminőség ellenére is. Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel és remélem, sokan meghallgatják majd."