10
17
2012
--

Brad Whitford interjú

A Guitar International beszélgetése Brad Whitford-dal:

BW.jpg

Mi volt az a pont, amikor rájöttél, hogy a Music From Another Dimension lehet az a mindent elsöprő Aerosmith lemez, amelyre a rajongók olyan régóta várnak?

Jó kérdés. Úgy másfél éve L.A.-ben kezdtük a dalszerzést Marti Frederiksen-nel és 7 vagy 8 demót készítettünk. Kezdettől fogva remek volt az összhang, élveztük. Aztán pár hónappal később stúdióba vonultunk Jack Douglas-szel. Rengeteg ötlet gyűlt össze, és szerintem maga a banda is meglepődött, végül mit hoztunk ki belőlük.

Még nem volt szerencsém látni a dalszerzők listáját a CD-n, mind szerepeltek rajta?

Igen, mindenki dobott be anyagot a közösbe. Együttes munka eredménye a lemez.

Igaz, hogy korábbról megmaradt riffeket és demókat is felhasználtatok?

Ezek olyan anyagok voltak, amiken hosszú ideje ültünk már és valahogy csak most jutott rá időnk, hogy befejezzük. Tudtuk róluk, hogy jól szólnak, de félre kellett tennünk. Most előhúztunk néhányat és kiderült, hogy még mindig kedveljük őket.

Pontosan mely dalok születtek ilyen befejezetlen riffekből?

Lássuk csak, Street Jesus és Out Go The Lights. Néhány ilyen riffre régóta jammelgettünk már, de valahogy sose tudtuk eldönteni, mi legyen a sorsuk. Jack Douglas segítségével végre sikerült dalokká formálnunk őket. (nevet)

Mikor lettél biztos abban, hogy Jack Douglas jelenléte sikert hozhat majd a lemeznek?

Szerintem ez természetes folyamat. Más producerekkel is értünk már el hatalmas sikereket, például Bruce Fairburn-nel. Jack-kel pedig a kezdetektől fogva remek a kapcsolatunk. Most jött el az ideje, hogy újra összeüljünk, ahogy a régi időkben. Jack csapatként és egyénileg is megért minket. Tudja, hogyan kezeljen minket. (nevet) Ő afféle hatodik tagja a bandának. Szerintem ahhoz, hogy jó dalok szülessenek, elengedhetetlen bizonyos szintű bizalom és barátság egymás közt, hogy jó hangulatban teljes a közös munka.

Miután bő 11 éve dolgoztatok utoljára stúdiólemezen, nagyok voltak az elvárások veletek kapcsolatban. Nehéz volt újra felvenni a stúdiómunka ritmusát?

Egyáltalán nem. Könnyű meló. Az Aerosmith-ben nagyon természetes ez a folyamat. Nincs szükség hosszas előkészületekre. Így dolgozunk, ez a mi ritmusunk. Jobban játszunk együtt, mint valaha.

Te személy szerint hová helyeznéd el az új lemezt a korábbiakhoz képest?

Szerintem a jobbak közt a helye. Sokszor előfordul, hogy a kész lemezen van 1-2 szám, amit nem kedvelsz igazán. Ennek az az oka, hogy temérdek anyagon dolgozol egyszerre. Ez esetben ezt szó szerint kell érteni. Szerintem ha maradunk még kicsit a stúdióban, kiadhatnánk további 2-3 lemezt. (nevet) Végig csúcsra járt a kreativitás. Ahogy visszahallgatom a CD-t, elégedett vagyok a dalokkal. Nem érzem, hogy bármit másképp csinálnék. Büszke vagyok rájuk egytől-egyig. Kihoztuk belőlük a legtöbbet. Ritkán esik meg az ilyen.

Az Aerosmith megért már hatalmas sikereket és mélypontokat egyaránt. Te mit tartasz a legsötétebb időszaknak?

Óh haver, (szünetet tart), talán 1979-et és 1980-at, mikor fogalmam sem volt, talpra állunk-e onnan valaha. Szörnyű időszak volt, semmi jövőt nem láttam a bandában. De aztán megcsináltuk. Egyetértek abban, hogy megjártuk már a mennyet és a poklot is, de most nagyon boldogok vagyunk. Nem hiszem, hogy bármivel képes lennél letaglózni minket. (nevet) Annyi pofonból álltunk már talpra, hogy igencsak megedződtünk. (nevet) Nem hátrálunk meg.

Mit várhatunk a turné második szakaszától, terveztek bármi változtatást?

A kivetítőkön látható anyaggal nem voltunk maradéktalanul elégedettek, ezért a vizuális részt kissé átalakítjuk. Átnézzük továbbá a színpadképet is, mert tetszik, ahogy más bandák old school elemeket adnak hozzá, mi is valami hasonlót tervezünk. Ami a dalokat illeti, ezúttal több szól majd az új lemezről.

Tudom, hogy Joe Perry és te hatalmas gitárkollekció tulajdonosai vagytok. Nehéz volt kiválasztani, melyeket használjátok közülük az albumon?

Én nem sokat változtam ilyen téren. A mottóm annyi, hogy a kedvenc gitárjaid és erősítőid használd, nem kell túlbonyolítani a dolgokat. Joe és én tényleg sok cuccot gyűjtöttünk össze, de ettől még nincs ebben semmi nehézség. A lényeg, hogy elkapd a fonalat és érezd jól magad, Jack jelenléte pedig sokat segített ebben. Régimódi gitárosnak tartom magam, a mai napig azok a Brit Inváziós bandák a kedvenceim, akiken felnőttem, olyanok dalai, mint Clapton, Beck, Page és Hendrix. Ők már elvégezték a munka oroszlánrészét, én csak hozzáteszek ezt-azt.

Írta: joeperry | Tags:
| |

A bejegyzés trackback címe:

https://aerosmith.blog.hu/api/trackback/id/tr404854460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Blog.hu Sablonok (Népkert Kft.)