A Premier Guitar erősen technikai jellegű interjúja Joe Perry-vel:

Mi volt az a szikra, aminek hatására gitározni kezdtél?

 

Ezt én több dologra vezetném vissza. A nagybácsikámnak volt egy saját készítésű négyhúros hangszere, olyasmi, mint egy ukelele. Durván begurult volna, ha ukelelének hívom, de tényleg úgy nézett ki. Nyaranta mindig portugál népdalokat játszott rajta, és nekem is megengedte, hogy pengessem. Olyan 5-6 éves lehettem akkor. A suliban gyakran hallgattam az iskolazenekart, de a fúvós hangszereket nem szerettem, ellentétben a gitárral. Addig fűztem a szüleimet, míg végül kaptam egy akusztikus gitárt. Járt hozzá egy 45-ös hanglemez is, ami megtanított behangolni, lefogni, ésatöbbi. Ez talán 1961-ben vagy '62-ben történhetett - tuti még azelőtt, hogy a Beatles felbukkant. Vettem egy könyvet, abból tanultam meg az akkordokat. Sose jártam tanárhoz.

Miután felfedeztem magamnak a Beatles-t, a zenéjüket és a filmjeiket; na meg a többi angol bandát, mint a Stones meg a Yardbirds, azonnal foglyul ejtett a rock n' roll.

 

Nyilvánvaló hatással volt rád Jeff Beck és Jimi Hendrix, de Peter Green hogy jön a képbe?

 

Rengeteg angol banda megfordult Boston-ban annak idején, még mielőtt továbbálltak volna New York-ba. Gondolom, afféle bemelegítésnek szánták. Egy haveromnak csomó ingyen jegye volt a Boston Tea Party klubba. A Fleetwood Mac gyakran lépett ott fel hétvégente, legalább harminc alkalommal láttam őket. Játszottak remekül, de ritka szarul is, mikor mind be voltak állítva. Peter Green stílusa, kiállása és hangzása mélyen belém ivódott. Őket sosem érdekelte a rocksztárság, csak zenélni akartak. Nagy rajongójuk lettem. Mondhatjuk talán, hogy a második hullámos brit bandák voltak rám a legnagyobb hatással, mint a Yardbirds, a Mac és a Who.

 

Élőben is láttad a Yardbirds-t?

 

Nem, mire én elkezdtem koncertekre járni, már feloszlottak. Bár láttam volna őket.

 

Mikor először láttam színpadon az Aerosmith-t, a Mott The Hopple előtt játszottatok.

 

Sokat turnéztunk velük a kezdeti időkben. Csak jót tudok mondani róluk. Nagyon rendesek voltak velünk. Mondhatni, a szárnyaik alá vettek. Sosem akartak mást, mint játszani a rock n' rollt és bulizni egy jót. Most újra összeálltak az eredeti felállásban és koncerteznek Angliában, úgy hallottam, nagyon jók.

 

Térjünk át a gitárokra. A mostani turnén milyeneket használsz?

 

Jelenleg pár Strat-et, köztük egy balkezest is, amin még a Project indulásakor játszottam először. Jó régen megvan már és most újra elővettem. A balkezes Strat-ek határozottan másképp szólnak, mint a hagyományosak. Van aztán egy fekete Jeff Back Strat-em, ami jócskán eltér az eredeti szinezéstől. Ott van még mindkét rólam mintázott Les Paul, a Billie mintájú gitárom, a speckó Gibson Custom Shop gitárom, egy Gretsch White Falcon, egy Dan Armstrong átlátszó plexi gitár, amin a slide-ot játszom és egy Supro Ozark ugyanerre a célra. De gyakran cserélgetem is őket. Koncert közben nem szívesen váltok gitárt, dehát annyi remek darabom van. Tonnányi Strat-et kipróbáltam az évek során, mire megtaláltam a legjobbakat - akárcsak Les Paul-okat. Jó hangzást akarok a koncerteken. Van még egy hangszerem, amit az RS Guitarworks rakott össze nekem Fralin P-90 és Joe Barden alkatrészekből.

 

Ez lenne az a szegecsekkel díszített gitár?

 

Igen, az. Bones and Bullets gitárnak hívom. Az új CD-m borítóján vannak róla képek.

 

Mit tesz számodra jóvá egy gitárt?

 

Sok apróság - a fej, a nyak, a hangzás. Tudod, hogy megy ez: nincs két egyforma darab és vannak egészen különlegesek is. A Billie gitárom úgy csilingel, mint csengettyű, ha lehalkítom. Feltekerve viszont dögös rock n' roll hangzása van, de heavy metal-hoz is remek. Tökéletes gitár. Nagyon különleges.

 

Ennek a Billie gitárnak mi a története? Sok gitárost ismerek, akik nyilvánvaló szeretettel beszélnek róla.

 

Kezdetben egy alap BB King Lucille modell volt, azért választottam, mert jól elfért rajta a grafika. Csodálatos gitár önmagában is. Az elektronikát kicseréltem. Az ötlet a második világháborús repülőgépek spéci mintáiból jött. A legszebb nőt akartam megmintázni rajta, így természetesen a feleségem választottam. Elküldtem egy grafikusnak, aki remek munkát végzett. Amikor megérkezett, kinyitottam a dobozt és megmutattam Billie-nek, de ő utálta. Olyan szégyenlős volt, hogy nem mert bejönni az öltözőbe, mikor játszottam rajta. Nem bírta elviselni, hogy 10-15 méteres kijelzőkön lássa viszont magát a koncerteken. Mostanra persze megszokta.

 

Azt olvastam, úgy 600 gitárod van. Mesélj néhány különleges darabról ezek közül. Melyek a kedvenceid és miért?

 

Inkább az 500-hoz áll közelebb, és rengeteg remek darab van köztük. Megmondom őszintén, egy jó részüktől szeretnék megszabadulni. Perry Margouleff-fel (producer és ritka gitárgyűjtő - a szerző) dolgozunk együtt ezügyben. El akarom adni őket, mert jelenleg egy raktárban porosodnak, egyszerűen nincs időm játszani rajtuk, szívesebben adnám oda másoknak, akik használnák is őket. Egy részét meghirdetjük, pár meg egyenesen a gyűjtőknek megy. Jótékony célra is felajánlanék párat, akár gyerekeknek is.

 

Joe, nincs véletlenül egy Supro Dual-Tone-od, amit eladnál? Mindig akartam egy olyat magamnak. Ha eladnád, megdumáljuk, oké?

 

Dehogynem, kettő is van. Nem gond, lehet róla szó.

 

Két rólad mintázott Les Paul modell is van. Mennyire vettél részt a tervezésükben?

 

A díszítésbe bevontak engem is, de nagyrészt csak kozmetikáztam. Egyébként sztenderd Les Paul gitárok. (...)

 

Nemrég láttam egy promó képet, amin egy fekete Gretsch-en játszol. Mikor használod?

 

Az a gitár aztán tud sikítani. Egy Black Falcon modell. Koncerten rendesen be tud gerjedni. Az új lemezen egy White Falcon-on játszom a Head Kicked In c. dalban. A Gretsch-ek nagyon jó rockabilly gitárok. Az én White Falcon-omat Fred Gretsch-től kaptam.

 

Olvastam valahol, hogy rengeteg olcsó, mókás elektromos gitárod van, olyanok, mint a Teisco, a Supro és a Danelectro. Ez igaz?

 

Ja, jó móka ilyen olcsó gitárokat gyűjteni. Imádom a Supro Ozark modellt. Kettő is van. Szerintem az Ozark a létező legjobb slide gitár. Lapos kialakítású, akár az átlátszó Dan Armstrong, ami szerintem nagyon alkalmassá teszi őket a slide-ra. Írtam már dalt direkt az Ozark gitárra. A pickup-ok ezeken végighaladnak a húrok alatt és sokat kibírnak. Az öreg Rickenbauer pickup-ok voltak még hasonlók, de nem teljesen. Rengetegféle ilyen öreg Supro gitár van. Nincs két egyforma köztük.

Van egy vörös Supro Belmont-om, amit tavaly nyáron vettem egy sráctól 250 dollárért. Újrahúroztam és slide gitárrá alakíttattam David Petrillo-val. Gyilkosan szól. Azok az öreg Belmont-ok is nagyon frankók. A Supro egyszerűen a legjobb slide gitár a világon.

 

Jelenleg milyen erősítőt használsz a koncerteken?

 

Mindig azt szerettem, ha van egy, ami karcosan és egy, ami tisztán szól, így általában egy Marshallt és egy Fendert használok egyszerre. (...)

 

És milyen pedalboard-ot?

 

Van egy újragyártott Fulltone Echoplex-em, egy Fulltone Ultimate Octave-om, egy Electro Harmonix Holy Grail Reverb-öm, egy kék Line 6 Modeler-em, egy zöld Line 6 Delay-em, egy Ernie Bell hangerő pedálom, egy DigiTech Whammy pedálom, egy eredeti Klon Kentaur-om, egy Jimmy Hendrix Signature Cry Baby-m és egyéb cuccok. A pedalboard jópofa dolog. A leglazább, amit eddig láttam, mikor egy valódi szirénát épített bele valaki.

 

A Premier Guitar mottója szerint a hangszín a legfontosabb. Te hogy definiálnád a jó hangszínt?

 

A jó hangszín az, ami passzol az adott dalhoz. Ez adja az alapot. Rossz hangszín pedig nincs, legfeljebb rosszul megválasztott. Ami jól hangzik egy dalban, hangozhat pocsékul egy másikban. Temérdek hangszínt használok, attól függően, épp melyikre van szükség.

 

A legújabb CD-det hallgatva nagyon nyersnek, tömörnek találtam a dalokat, amiket egy helységben játszottatok fel, akár a 60-as évek végén. Te akartad ezt a hangzást? A saját stúdiódban vettétek fel, igaz?

 

Pontosan ezt a hangzást akartam. Kicsit elkülönítettük a gitárokat, aztán mind játszani kezdtünk. Minden felvételből a legjobbat akartuk kihozni. Ha valaki elrontotta, újravettük, vagy összevágtunk több felvételt. Az egész arról szólt, hogy elkapjuk a nótát. A Honkin' On Bobo lemezt is így vettük fel az Aerosmith-szel a saját stúdiómban. Mindig volt saját stúdióm. A korai időkben még csak egy alap négysávos cucc, de a mostani már profi, remekül felszerelt.

 

Gyakran hallom az öreg zenészeket panaszkodni, hogy eltüntek a fiatal gitárhősök. Van olyan fiatal gitáros, akit kedvelsz?

 

Jack White-ot nagyon bírom. A játéka kísérletezgetésnek tűnik, de egyértelmű, hogy hatással voltak rá a blues-os arcok, mint John Lee Hooker. A fiaim játékában is ezt hallom - egyszerű riffek, de tudod, hogy idővel képesek kialakítani belőlük a saját hangzásukat. Jack White-ban sok van még. Rengeteg a technikás fiatal zenész.

 

Van valami utolsó bölcsesség vagy jótanács, amit még megosztanál a gitárosokkal?

 

Gyakoroljatok metronómmal. Olcsó, ráakaszthatod a gitár szíjára és sokat segít a saját ritmus és érzés megtalálásában. Minden gitárosnak, minden zenésznek metronómmal kellene gyakorolnia.