07
17
2012
--

Steven Tyler interjú

A Rolling Stone interjúja Steven Tyler-rel:

strs201207.jpg

Játszotok egy új dalt ezen a turnén Oh Yeah címmel. Mesélj róla!

Ezt a dalt Joe hozta nekünk és már most egy kibaszott klasszikus. Az utolsó pillanatban állt elő vele – épp csak pár hónapja -, szóval egyértelműen őt illeti a hónap dolgozója cím ezen a lemezen. Igazi hangulatos rockdal, ami remekül illik a koncert elejére. Mintha csak azt közölnénk: "Itt ez a szar, hallgassátok! Visszatértünk!"

Olvastam, hogy még a Mercedesed rendszáma is az, hogy OH YEAH.

Jaja! Úgyhogy meg is lepődtem, mikor Joe a képünkbe tolt egy ilyen számot. De valahogy megtestesíti mindazt, akik vagyunk. Azért játszunk, hogy a közönség jól érezze magát, és azt gondolja: óh, igen!

Mind az öten írtatok dalokat a lemezre?

Naná! Mindenki letett valamit az asztalra, ami rohadtul büszke vagyok. Joe Perry zseniális cuccokat hozott. Joey szintén jegyez egyet. Brad fantasztikus szólókat játszott fel. Tom is írt pár remek dalt, amiket fel is teszünk a lemezre, holott korábban elvetettük az ötleteit.

Ez elég őrülten hangzik, hisz ő írta a Sweet Emotion basszus riffjét.

Az egy varázslatos pillanat volt. A Bostoni kéglinkben ültünk, mikor elkezdte játszani azt a témát, én meg rögtön jeleztem, hogy folytassa, és elkezdtem rá énekelni: "sweet emotion". A szöveg csak úgy beugrott, ami nagyon király érzés. Ugyanez történt a Janie’s Got A Gun-nál. Fogalmam sem volt, ki az a Janie vagy miért van fegyvere, de egyszerűen varázslatos volt.

Kinek az ötlete volt, hogy a refrénnel kezdjétek a Sweet Emotiont?

Akkoriban én feleltem a dalok szerkezetéért. A ’70-es években ez nagyon szokatlan megoldás volt, de mi megcsináltuk, mert marhajó móka volt a "sweet emotion" részt énekelni.

Ezek szerint az új lemez csupa tempós rockdalból áll majd?

Nem. Írtam egy Beautiful című számot, amit a többiek rögtön megfúrtak azzal, hogy nem Aerosmith. Tényleg eltér a megszokottól. De mostanában úgy állok az ilyen dolgokhoz, hogy "Bassza meg, azért is megcsinálom!" Aztán van még egy kimondottan dallamközpontú nóta What Could Have Been Love címmel. Nem tudok szabadulni a dallamoktól. Az apám a Juilliard-ra járt és Steinway zongorán játszott, ha pedig megfertőz a zene varázsa, időről időre muszáj játszanod a múzsádnak. Különben a seggedbe harap (nevet).

Írta: joeperry | Tags: Címkék: interjú steven tyler
| |

A bejegyzés trackback címe:

https://aerosmith.blog.hu/api/trackback/id/tr804663127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Blog.hu Sablonok (Népkert Kft.)